A következő hat évben mintegy 700 ezer lakóépület újulhat meg − derül ki a nemzeti épületenergetikai stratégia tervezetéből. A költségvetésben az állami támogatások levonása után is 290 milliárd forint adó- és járulékbevétel keletkezhet.
Összesen 1760 milliárd forintot fordítana a kormány épületenergetikai felújításokra 2020-ig – derül ki a nemzeti épületenergetikai stratégia tervezetéből, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pénteken bocsátott társadalmi vitára.
A legnagyobb részt a családi házakra költenék: ebben a kategóriában 743 milliárd forintot használnának fel az épületek energetikai jellemzőinek javítására, így összesen 130 ezer családi ház újulhatna meg a következő hat évben. A panellakásokra ennél valamivel kevesebbet, 536 milliárd forintot irányoz elő a stratégia, amit 380 ezer iparosított technológiával épült lakásra fordítanának. A hagyományos társasházak energetikai felújítása 2020-ig 329 milliárd forintot emésztene fel, amiből 190 ezer lakás modernizálása valósulhatna meg.
A nap lehet az energiatermelés legnagyobb forrása a világban 2050-re, megelőzve a fosszilis tüzelőanyagok, a szél, a víz és az atomenergia használatát, köszönhetően annak, hogy gyorsan csökken a napenergiát hasznosító berendezések ára - állapította meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) két, hétfőn kiadott jelentésében.
Az e jövőképet felvázoló két útiterv szerint napelemrendszerekkel a világ elektromosenergia-igényének akár 16 százalékát, míg napkollektorrendszerekkel további 11 százalékát lehetne kielégíteni. A két technológia alkalmazásával évente több mint hatmilliárd tonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne megelőzni 2050-ig. Ez a mennyiség nagyjából megfelel annak, amelyet a közlekedési ágazat bocsát ki közvetlenül az egész világban, illetve valamivel több mint az Egyesült Államok energiatermeléssel összefüggő éves szén-dioxid-kibocsátása.
Japán ma valóban különleges és inspiráló évfordulót ünnepel: egy teljes év telt el az atomenergia és annak állandó kockázatai és fenyegetései nélkül. 2013. szeptember 15-én az ország utolsó üzemelő reaktorát, a Kansai Electric Fukui prefektúrában található Ói 4-es blokkját is leállították. Ezzel Japán – a világ harmadik legnagyobb atomreaktor-flottájával rendelkező ország – fél évszázad óta először nem termelt atomenergiából származó áramot.
Japán lendületesen ugrott a megújuló energia globális színterére – még erős kormányzati vezetés híján is. Az ország hamar a világ második legnagyobb napelempiacává vált Kína mögött. A piac nagy részét a kis, háztartási méretű napenergia-projektek és a háztetőre telepített szerkezetek adják: minden egyes hónapban 23 000 ilyen háztartási méretű telepítés valósul meg. Ráadásul hétköznapi emberek és az ipar önként csökkentette áramfogyasztását: a megtakarítás 13 reaktor által termelt energiának felel meg.
Az elmúlt években egyre égetőbb kérdéssé vált a globális felmelegedés megállítása vagy legalábbis lassítása. Az egyes országok különböző vállalásokkal igyekeznek visszafogni a fosszilis energiahordozók felhasználását, előnyben részesítve a megújuló energiákat. A változások egyik nagy nyertese a napenergia, mely az utóbbi néhány évben hódító útjára indult.
Mi is az a napelem?
Jöhet is a kérdés: egyáltalán mi az a napelem, ugyanazt jelenti, mint a napkollektor? Nem, nem ugyanazt jelenti a két eszköz. Míg előbbi az elektromágneses sugárzást alakítja villamos energiává, addig az utóbbi a napenergia felhasználásával állít elő vízmelegítésre és fűtésre használható hőenergiát. Cikkünkben a napelemekkel foglalkozunk részletesebben.